Dr. Hidasi Zsolt

szülész-nőgyógyász főorvos

Orvos

Dr. Hidasi Zsolt
szülész-nőgyógyász főorvos

Tevékenység

A szülészet-nőgyógyászat szinte valamennyi területével foglalkozom. A különböző nőgyógyászati betegségek kezelése, a teljes körű nőgyógyászati rákszűrés - beleértve a méhnyakrák-szűrést és az emlőrákszűrést is, valamint a terhesgondozás egyaránt a tevékenységi köröm részét képzi. A nőgyógyászati ultrahangvizsgálat - felár nélkül - az alapszolgáltatásainkhoz tartozik.

Rendelő

Rendelőinket az igényes kialakítás, korszerű felszereltség, a hangulatos és diszkrét környezet jellemzi.

Cím

A magán nőgyógyászati rendelés két városban - Karcagon és Tiszafüreden - történik az alábbi címeken:

Karcag, Déryné u. 4.
és

Tiszafüred, Poroszlói út 4. fszt. 8.

Rendelési idő

Karcag: hétfő 16 órától
Tiszafüred: szerda 16 órától

Bejelentkezés

Napközben a

+36 30-584-6551

telefonszámon.

Képek a rendelőről

Képgaléria - Karcag

Képgaléria - Tiszafüred

HPV

A Humán Papilloma Vírus (HPV) számos alfaját ismerjük (HPV = Emberi "Szemölcsös daganat" Vírus). De alapvetően két nagy csoportba sorolhatóak a HPV virusok: high risk - magas rizikójú:16, 18, 31, 35, 45, 58. és low risk - alacsony rizikójú: 6, 11, 40, 42, 43

Fontosságuk azért nőtt meg, mert újabb adatok szerint egyes nőgyógyászati daganatok kóreredetében nagy szerepük lehet.

A HPV-nek több mint 100 változata van, ezek különböző elváltozásokat okozhatnak testszerte. A méhnyakrákot és a hegyesfüggölyt (condyloma acuminatum) szintén a HPV fertőzéssel hozzák összefüggésbe, de például a HPV egyik típusa hozza létre a lábon előforduló "tyúkszemet", egy másik változata pedig a kisgyermekek kezén gyakran előforduló ún. futószemölcsöket okozza, a felső légúti garat - gégedaganatok egy részéért is a HPV-t okolják. A női nemi szerveket megtámadó HPV-t általában nemi úton lehet elkapni. A humán papiillomavírus 6-os és 11-es típusa a genitális szemölcsök mintegy 90%-áért felelős. A humán papiillomavírus 16-os és 18-as típusa a méhnyakrák és a CIN 2/3-as esetek több, mint 70%-áért felelős.

Megelőzésében és terjedésében fontos szerepe van a gumióvszernek és a partner korábbi szexuális előéletének, a partnerek számának, valamint újabban a többféle védőoltási lehetőségnek.

Milyen gyakran okoz fertőzést a HPV?

Egyes becslések szerint a szexuálisan aktív fiatal nők fertőzöttségi aránya 20-40%, de az aktív szexuális életet élők 80%-a legalább egyszer átesik a fertőzésen (találkozik a virussal) az élete folyamán, és 5-10%-uknál hosszantartó HPV fertőzés alakul ki.
A férfiakat és a nőket egyaránt megbetegítheti, és ami a szakemberek prevenciós munkáját nagyon fontossá tevő adat: az összes új fertőzés 75%-a a 15-24 évesek között fordul elő. Becslések szerint a HPV-t az aktív szexuális élet első 2-3 éve alatt szerzik az emberek.

Szexuális életet nem élt nők vizsgálata megerősíti, hogy a HPV elsősorban szexuális érintkezéssel terjed, ugyanis ebben a populációban nem, vagy nagyon ritkán találtak pozitív mintákat.
A terjedés, a diagnosztika és a terápia szempontjából is fontos kiemelni, hogy a HPV-vel fertőzött férfiak egy részénél nem okoz látható tüneteket a nemi szerven, és nem alakít ki betegséget.
A tartós fertőzés, több év alatt, rosszindulatú daganatok kialakulásá­hoz vezethet. Így a humán papiilloma vírus a világon évente kb. 550 000 méhnyakrák és más rák kialakulásáért felelős, ami az összes daganatos megbetegedések 6,1%-a. Ezen belül a legfontosabb, hogy feltételezhetően a cervix 99,7%át a HPV okozza, továbbá a pénisz daganatok 50%-át, a vagina daganatok 40%-át, a vulva- és környékén lévő daganatok 40% -át, az anus daganatok 90%-át, az oropharingeális daganatok 12%-át, egyéb társfaktorok jelenlétében.

Maga a vírus bizonyos sejtek burjánzását idézi elő, beépülhet az emberi DNS-be, vagy annak működését befolyásoló anyagokat termel, ami a legtöbbször jóindulatú (szemölcsszerű) kinövést hoz létre. Van azonban a vírusnak néhány típusa, amely hosszabb idő (évek) alatt olyan elváltozást hozhatnak létre, melyből elhanyagolt esetben rosszindulatú daganat fejlődhet. A vírus ellen - egy egyébként egészséges szervezet - védekezni tud, így legtöbbször nem alakul ki betegség, vagy rosszindulatú daganat.

A méhnyakrák-szűrés kapcsán találkozunk olyan esetekkel, amikor a mikroszkópos vizsgálat vagy a citológiai kenet során felvetődik a szemölcsvírus fertőzés gyanúja, ekkor tipizálást lehet végezni, annak eldöntésére, hogy rosszindulatúságot képes-e okozni az adott HPV típus (magas rákkeltő rizikójú HPV), vagy a rosszindulatúságba történő átmenettől nem kell tartani (alacsony rákkeltő rizikójú HPV).

A vírusfertőzés gyógyítása az általa okozott elváltozás kezelésén alapul, mivel a vírust (a herpes vírushoz hasonlóan) gyógyszeres kezeléssel a szervezetből eltüntetni nem lehet. Létezik gyógyszer, amellyel a szervezet normális védekezőképességét (immunrendszerét) fokozhatjuk, így elő tudjuk segíteni, hogy a vírust a szervezet maga semlegesítse (e gyógyszer hatékonyságáról HPV esetében, a vélemények megoszlanak). Az elváltozások közvetlen kezelése (ecsetelés, kimetszés) általában hatékonyabb és célravezetőbb szokott lenni.
A HPV szűrővizsgálatokat a biztosító csak abban az esetben finanszírozza,ha legalább két alkalommal PIII-as vagy rosszabb cytologiai eredmény születik

A HPV ellenes védőoltásokat általában még a nemi élet megkezdése előtt érdemes beadatni, 3 részletben az első oltás után 2 majd 6 hónap múlva. Amennyiben már nemi életet élő páciens szeretné az immunizáló védőoltást beadatni, úgy részletes - a szexualitást érintő anamnézis felvételt követően -, negatív HPV teszt esetén adhatjuk be a védőoltást a 26 év alatti pácienseknél.

Felhasznált forrás: www.zatik-nogyogyasz.hu