Dr. Hidasi Zsoltszülész-nőgyógyász főorvos |
||
|
Orvos Dr. Hidasi Zsolt
Tevékenység A szülészet-nőgyógyászat szinte valamennyi területével foglalkozom. A különböző nőgyógyászati betegségek kezelése, a teljes körű nőgyógyászati rákszűrés - beleértve a méhnyakrák-szűrést és az emlőrákszűrést is, valamint a terhesgondozás egyaránt a tevékenységi köröm részét képzi. A nőgyógyászati ultrahangvizsgálat - felár nélkül - az alapszolgáltatásainkhoz tartozik.
Rendelő Rendelőinket az igényes kialakítás, korszerű felszereltség, a hangulatos és diszkrét környezet jellemzi.
Cím A magán nőgyógyászati rendelés két városban - Karcagon és Tiszafüreden - történik az alábbi címeken:
Tiszafüred, Poroszlói út 4. fszt. 8.
Rendelési idő Karcag: hétfő 16 órától
Bejelentkezés Napközben a +36 30-584-6551 telefonszámon.
Képek a rendelőről
|
MiómaA méhizom jóindulatú daganatos betegsége, a női szervezet leggyakoribb tumora. Elsőként az i.e. II. században Galenus figyelte meg, és scleromának nevezte el. Hippokratész a göböket "méhköveknek" tartotta. Rokitansky nevezte el a daganatot fibroidnak, a daganatot az angolszász irodalomban ma is így nevezik. A XIX. Században Virchow mutatta ki, hogy valójában a simaizmok burjánzásáról van szó, így a daganat bárhol előfordulhat, ahol simaizom szövet található. A méhizom-daganat tokkal körülvett jóindulatú, de szinte végtelen növekedésre képes daganat, mely háromféleképpen helyezkedhet el a méhen belül. A szubszerózus forma a méh hashártya-borítéka alatt, a méh felszínén, az intramurális forma a méh falában, a szubmukózus forma pedig a méhnyálkahártya alatt helyezkedik el. A szubszerózus forma kikocsányosodhat, vérellátást kaphat a hashártyából, leválhat a méh faláról is. Ekkor parazitás myomáról beszélünk. A daganat az esetek többségében csoportosan fordul elő. Statisztikai adatok szerint a myomák előfordulásának abszolút gyakorisága 15%. 35 év feletti nők 17-20%-ában, 35 év alatti nők 2,5%-ában mutatható ki. A mióma relatív gyakorisága, azaz a mióma okozta panaszokban szenvedők aránya mindössze 3,3%. Az esetek többsége 40-50 éves kor között fordult elő. Színesbőrűeknél a betegség gyakorisága legalább háromszor magasabb. Ennek oka ismeretlen. A mióma kialakulásában jelenlegi ismereteink szerint elsődlegesen hormonális okok játszanak szerepet. Erre utal az a tény, hogy késői változókorban, a petefészkek eltávolításával vagy mesterséges változókor gyógyszeres előidézésével (Gn-RH analóg gyógyszerek adásával) a daganat visszafejlődik. Okát illetően számos teória látott napvilágot. Ezek közül a legvalószínűbb, hogy megtartott tüszőérés mellett rendszeresen elmaradó tüszőrepedés és sárgatestfázis (folliculus persistens) okozza a méhizom daganatát. Ilyenkor a szervezetben csak sejtosztódást serkentő tüszőhormonok (ösztrogének) termelődnek, de sárgatesthormon (progeszteron) nem. Így az ösztrogének sejtosztódást serkentő hatása fékezetlenül érvényesül a méhizomzaton, a méhnyálkahártyán és az emlőmirigyeken. Ezzel magyarázható az a tény, hogy mióma mellett sokkal gyakoribbak fokozott sejtosztódás miatt kialakuló betegségek is, a méhnyálkahártya túltengése (hiperpláziája) és rákos elfajulása, az emlő fibrocisztás megbetegedése (masztopátia). Erre utal az is, hogy a beteg kisebb mióma esetén is gyakran meddő, vérzészavarokkal küszködik. A progeszteron mióma-ellenes hatását igazolják azok a tények, hogy a fogamzásgátló tabletták védelmet nyújtanak a myomával szemben, valamint az, hogy a myomák terhesség alatt visszafejlődhetnek, és méretük sárgatesthormon kezelésre csökken. A myomás betegek 8-10%-a teljesen tünetmentes. A panaszok egy része a myomát kiváltó hormonális egyensúly felborulásának következménye.
Ezek mellett, különösen szubmukózus myomák esetén gyakori a késői vetélés, koraszülés, idő előtti lepényleválás, méhlepény-elégtelenség. Szülési szövődményként elégtelen fájástevékenység, a méh szülést követő összehúzódási képtelensége (atonia uteri), mely akár életveszélyes vérveszteséget is okozhat. A mióma kezelése A mióma kezelésében indokolatlanul gyakran végeznek műtétet. Műtétre lehet viszont szükség az alábbi esetekben: Műtét A műtét lehet a méh teljes eltávolítása (hysterectomia totalis) a petefészkek meghagyásával vagy eltávolításával. Lehet a méh hüvely feletti részének csonkolása (Chrobak-műtét). Ilyenkor, az esetek 1-2%-ában csonk-karcinóma kialakulásával is számolni kell. Amennyiben csak egy jól megközelíthető daganatot mutatunk ki és fontos a fogamzóképesség megőrzése, a daganat izolált eltávolítása (enukleáció) jön szóba. A műtét, a daganat nagyságától, a méh mobilitásától és megközelíthetőségétől függően hüvelyi vagy hasi úton történhet. A hüvelyi méheltávolító műtétek lényegesen lerövidítik a felépülés idejét. Gyógyszeres kezelés A gyógyszeres kezelés célja a meg nem repedt tüsző által felborított hormonális egyensúly helyreállítása. Ez történhet
Olykor szükség lehet mesterséges változókor előidézésére is hormonkezelés (Gn-RH analógok) segítségével. Mivel a változókornak súlyos következményei lehetnek, Gn-RH kezelés műtéti ellenjavallat esetén vagy a műtéti körülmények javítása céljából (tulajdonképpen a daganat méretének megkisebbítése, vérellátásának, vérzékenységének csökkentésére) javasolt.
|
|
Dr. Hidasi Zsolt szülész-nőgyógyász főorvos Karcag, Déryné u. 4. és Tiszafüred, Poroszlói út 4. fszt. 8. www.hidasi-nogyogyasz.hu Win 2000 Bt. Copyright © 1995-2009 Win 2000 Bt. - Minden jog fenntartva - további részletek |
||
|
Készítette:
Honlapkészítés Debrecen |